Kutatásunk során egy 1:25000 méretarányú geológiai és turistatérkép értelmezhetőségét hasonlítottuk össze 44 tesztalany segítségével. A résztvevők kitöltöttek egy tesztet, amely a térképolvasási képességeiket mérte fel, és segítségével három kategóriába soroltuk őket: kezdő, közepes és haladó térképolvasó. A kutatás második felében egy interjún vettek részt, ahol a geológiai, vagy turistatérképen egy útvonalat kellett elmondaniuk a lehető legrészletesebben. Az interjúról hangfelvétel készült, amelyet szöveges formába digitalizáltunk, majd egy félautomata adatbányász szoftverrel kiértékeltünk. A kiértékelés során kategorizáltuk a két térkép használata során elhangzott kifejezéseket: irányok, vonalas elemek, domborzat, névrajz, mértékegységek, fedettség, pontszerű elemek. Ezt követően megvizsgáltuk milyen arányban használták az egyes kifejezéskategóriákat. Ennek segítségével összehasonlíthattuk a két térkép topográfiai információtartamát.
Az eredmények megmutatták, hogy a geológiai térképről minden térképolvasónak nehezebb volt leolvasni a topográfiai tartalmat, közel háromszor több kifejezést használtak a turistatérkép használata során. A térképolvasói csoportok közt a vonalas elemek, domborzatrajz és fedettség használata okozta a legnagyobb különbséget: ezek használata a három csoport közt jelentősen eltért. A legkisebb különbség a három csoport közt az irányok és a névrajz használatában fordult elő. Észrevettük, hogy a geológiai térképen a tesztalanyoktöbb domborzattal kapcsolatos kifejezést használtak, mint a turistatérképen. Ez arra enged következtetni, hogy a kis számú vonalas elemek miatt a domborzat alapján próbáltak tájékozódni a résztvevők. Az eredményekből kiderült, hogy a geológiai térképről összességében 67%-kal kevesebb topográfiai információt tudtak kinyerni a tesztalanyok, mint a turistatérképről.
1117 Budapest,
Pázmány Péter sétány 1/A,
7.em. 7.83
Email: info@ktk.elte.hu
Tel: +36 1/372 29 75
ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet